Információk, érdekességek
Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen
2025. június 03.
Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.
„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.
Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.
A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban
– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.
A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának
2025. május 28.
Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.
A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”
Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.
– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.
Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.
A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára
2025. május 27.
Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében.
A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték.
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.
A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.
Az eredmények alapján:
• Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal.
• A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.
Magyar tanulmány fedi fel a vírusok evolúciójának kaotikus természetét – nehéz lesz így előrejelezni a jövőbeli járványhullámokat
2025. május 19.
A Szegedi Tudományegyetem matematikusainak új modellje a káoszelmélet segítségével mutatja be, hogyan vezethet az immunelkerülés és a fertőzőképesség közötti evolúciós egyensúlyozás kiszámíthatatlan tulajdonságú új vírusvariánsokhoz.
A COVID-19 pandémia alatt megtapasztalhattuk, hogy az újonnan felbukkanó variánsok rendre felborították a várakozásokat, újabb és újabb nehézségeket okozva. A brit variáns (későbbi nevén alfa) megjelenésekor például sokan már a nyitásra készültek, ám a szegedi járványmodellező matematikusok már jóval előre jelezték a harmadik járványhullámot, amit ez a variáns okozott a megnövekedett terjedési képessége miatt. A világjárvány megmutatta, mennyire nehéz megjósolni a vírusok evolúcióját – az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatóinak új tanulmánya elméleti alapot ad arra, hogy megértsük, miért.
A biológiai életkor meghatározásával, őssejt-stimulációval és oxigénterápiával növelhető az egészséges élettartam
2025. május 04.
A dohányzás, a túlsúly, az alkohol, a mozgásszegény életmód és a stressz is nagy szerepet játszik az öregedésben. A modern orvostudománynak és a tudatos életmódnak köszönhetően azonban az élettartam kitolható, de nem mindegy, hogy a hosszú életet milyen minőségben éljük le. Magyarországon az egészségesen töltött évek száma a nőknél átlagosan csupán 63, a férfiaknál 61 év, míg a teljes átlagéletkor 75-84 év. A longevity abban segít, hogy az élet nagy része egészségben teljen – hangzott el az EndoLife Longevity Központ nyitóeseményén.
Longevity: hosszú, egészséges élet
A longevity a hosszú és egészséges élet tudatos megőrzésére irányuló törekvés. Nem csupán a várható élettartam meghosszabbítását jelenti, hanem a testi és szellemi frissesség megőrzését is. Az élettartam (lifespan) az ember teljes életéveinek számát jelenti, míg az egészségspan (healthspan) azoknak az éveknek az összessége, amelyeket az egyén krónikus betegségek nélkül, jó életminőségben él.
A longevity program a biológiai életkor – ami a sejtek, a szövetek és a szervek valós életkorát jelöli – meghatározásával, genetikai rizikófaktorok azonosításával, infúziós és vitamin kúrával, a sejtek regenerációját segítő kezeléssel és az őssejteket stimuláló oxigénterápiával igyekszik meghosszabbítani a várható egészséges élettartamot. A székesfehérvári Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban helyt kapó EndoLife Longevity Központban alkalmazott eljárásokat nemzetközi, széles körben elfogadott orvosi kutatásokra alapozzák. Az intézményt megnyitó eseménynek a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara adott otthont, ahol gyakorló orvosok, biológusok és táplálkozáskutató szakemberek járták körül a témát.
Stressz, alkohol, traumák és a testmozgás hiánya is gyorsíthatja az öregedést
Rövidíti az életet a dohányzás, a túlsúly, a mentális stressz, és az alkoholfogyasztás. Már egy korty alkohol is bántja a mikrobiomot, ezért egészségmegőrzés szempontjából zéró alkoholtolerancia javasolt. A stressztől a szervezet kifárad, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegséget okozhat. A túlsúly szintén nagy probléma, a hazai lakosság mintegy 60%-a túlsúllyal él, ami a refluxtól egészen a rákos elváltozásokig számos betegség okozója. Emellett az öregedés folyamatát befolyásolhatják a különböző fertőzések is: a COVID például egyértelműen felgyorsította az érintettek biológiai óráját.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...237