Információk, érdekességek
Óvjuk környezetünket!
2025. április 14.
Mit tegyünk a már lejárt vagy nem szükséges gyógyszereinkkel?
A gyógyszerhulladékokat szakszerűen és felelősségteljesen kell gyűjteni. A gyűjteni szó itt azért lényeges, mert veszélyes hulladékról van szó, a környezetünket és a természetes ivóvizeinket károsítjuk akkor, amikor felelőtlenül a kukába, a mosogatóba, a WC-lefolyóba dobjuk vagy öntjük, netán elégetjük a már feleslegessé váló gyógyszereinket, amelyek még a hatóanyagok egy részét és azok bomlástermékeit tartalmazzák, így természetkárosítók.
Különösen veszélyes gyógyszerhulladékok • az antibiotikumot tartalmazó gyógyszerek. • a női nemi hormonokat tartalmazó fogamzásgátlók, mert megváltoztathatják azoknak az élőlényeknek a szaporodóképességét, amelyeknek a szervezetébe bekerülnek. Érdemes félévente egyszer átnézni a házi patikánkat, van e közötte lejárt készítmény. Ebben gyógyszerésze is a segítségére lehet.
Felelősen vásároljunk gyógyszereket, étrend-kiegészítőket!
Bár a nagyobb mennyiség (kiszerelés) átlagosan olcsóbb, vásárláskor érdemes megnézni a készítmény lejárati idejét, hogy tényleg elfogy-e addigra, és van-e szükségünk a nagyobb kiszerelésre. Ez leginkább akkor fontos, ha még nem is ismerjük a készítményt, vagy csak ritkán van rá szükségünk. Ilyen esetben érdemes a kisebb kiszerelést választani. Ugyancsak, ha új receptköteles gyógyszerkészítményt, vagy új helyettesítő gyógyszert váltunk ki, érdemes egyszerre csak 1 havi gyógyszert kiváltani, kitapasztalni az új gyógyszer hatását. Az is lehet, hogy legközelebb az előzőleg használt gyógyszerünket válthatjuk ki, mert már nem hiánycikk.
Mit ne tegyünk?
Ha a gyógyszer még nem járt le, de már nem lesz rá szükség, semmi esetre se ajándékozzuk el olyan betegnek, aki azt a gyógyszert használja, és ne is fogadjunk el ilyen gyógyszert. Ilyenkor nem lehetünk biztosak, hogy megfelelően volt-e tárolva a készítmény, és megfelelő-e a minősége.
Mit tegyünk?
Az otthonunkban megmaradt vagy lejárt gyógyszereket amíg nem visszük vissza a patikába, addig biztonságos helyen kell tárolni. Térítésmentesen leadható bármelyik gyógyszertárban vagy a betegtérben elhelyezett gyógyszerhulladék-gyűjtő dobozokba téve. Ilyen dobozokkal találkozhatunk nagyobb drogériákban is, melyek étrend-kiegészítőket forgalmaznak. Mivel nem újrahasznosíthatóak a leadott gyógyszerek, ezért veszélyeshulladékégetőkben kerülnek ártalmatlanításra.
A lakosságnál lévő gyógyszerek, amelyeket már nem szabad vagy nem kell bevenni, hulladéknak minősülnek. Mi legyen velük?
Hogyan alkalmazzuk jól a gyógyszereinket? – ebben segít a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze
2025. március 24.
Felezhető-e a kapszula és a kúp? Hogyan készítsünk szuszpenziót? Hol és hogyan kell tárolni a gyógyszereket? Miként adagoljuk megfelelőn a tablettákat? Dr. Sebők Szilvia főgyógyszerész ezekre a kérdésekre is választ ad a Semmelweis Egyetem legújabb, a gyógyszerek előkészítéséről, adagolásáról és tárolásáról szóló oktatóvideójában.
A gyógyszer speciális termék, amelynek tárolása, előkészítése, a szedés módja és az esetleges mellékhatások kérdéseket vethetnek fel a felhasználókban. Az egyik ilyen fontos kérdés, a készítmények megfelelő adagolása.
Ha például egy tablettából háromszor kell szednünk a nap folyamán egy-egy szemet, akkor ez legtöbbször nem reggeli-déli-esti felhasználást jelent, hanem arányos szétosztást a nap 24 órájára, vagyis nagyjából nyolc óránként kell bevennünk egy darabot
– mondja dr. Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze.
A patikaszerek tárolásával kapcsolatban is hasznos tanácsokat ad a szakember, például hogy a hűtve tárolandó gyógyszereket ne a hűtő ajtajába tegyük, mert ott általában a javasolt 2-8 Celsius foknál magasabba a hőmérséklet! Hozzáteszi, hogy a szobahőmérsékleten tartható készítmények esetében maximum 25 fok ajánlott, ezért a nyári hőségben helyezzük el őket a lakás egy hűvösebb pontján, például a kamrában, vagy tegyük a hűtőszekrény alsó polcára! A fürdőszoba, a magas páratartalom miatt szintén nem ideális a gyógyszerek tárolására.
Fontos kérdés a gyógyszerek felezhetősége is. Nem minden gyógyszer osztható ketté, de ha egy készítményen van felezővonal, az arra utalhat, hogy elfelezhető az adott gyógyszer – szögezi le a főgyógyszerész.
Ebben az esetben a felezést ne késsel végezzük, mert morzsálódhat a tabletta, inkább használjunk patikákban kapható, kifejezetten erre szolgáló eszközt. A gyermekeknél alkalmazott kúpoknál is előfordulhat, hogy olyan kicsi dózis szükséges belőlük, amilyen erősségű készítmény nem létezik a piacon, ezért felezni kell őket. Ebben az esetben a kúpok hosszanti elvágásával biztosítható az, hogy a két kúpfél azonos mennyiségű hatóanyagot tartalmazzon. A videóban ennek menetét is megmutatja a szakember.
Házi patika felülvizsgálata
2025. február 14.
Ilyenkor, év elején célszerű felülvizsgálni az otthon tartott gyógyszereket, kötszereket.
Betegség, rosszullét, háztartási baleset bármikor bekövetkezhet, ezért kell, hogy mindig legyenek otthon alapvető gyógyszerek, amiket szükséges esetekben alkalmazni lehet.
Ezért a házi patika fontos, és rendben tartása, rendszeres felülvizsgálata is lényeges.
A lejárt gyógyszereket vissza kell vinni a gyógyszertárba.
Az elhasznált, kifogyott készítmények pótlásáról pedig gondoskodni kell.
A házi patika alapszabálya: a megfelelő gyógyszereket a megfelelő helyen kell tárolni.
Minden esetben követni kell a gyógyszeresdobozokon feltüntetett tárolási előírásokat.
Száraz, hűvös, fénytől védett hely a megfelelő, ezért a fürdőszoba vagy a konyha a legrosszabb választás. Kerülendő a fűtőtesthez vagy ablakhoz közeli elhelyezés is. Nem előírásszerű tárolás esetén a szemmel látható változások mellett (pl. tabletták felpuhulása, színbeli változása) szemmel nem látható változások is történnek, jelentős veszélyt hordozva magukban. A párás, meleg levegő, az erős fény a gyógyszerek hatóanyagainak a bomlását okozhatják: a hatóanyag bomlása egészségkárosító lehet.
Lényeges tudni, hogy a lejárati idő csak előírásszerű tárolás esetén érvényes. A gyógyszereket gyermekek által el nem érhető helyen kell tartani!
A hűtőszekrényben tartandó készítményeket (pl. egyes kúpok, szemcseppek) az élelmiszerektől elkülönítve, lehetőleg lezárt dobozban kell tárolni.
A házi patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy milyen betegségek, tünetek orvoslására alkalmas gyógyszert kell otthon tartani, és ki(k)nek lehet szükségük arra a gyógyszerre. Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed, netán várandós kismama-e a házi patikát használó családtag.
Mindenkinek lehet szüksége fájdalomcsillapítóra, de a kisgyermekkor, a várandósság, a meglévő gyomorfekély vagy refluxbetegség, máj- vagy vesebetegség okán, esetleges gyógyszerérzékenység alapján mindenkinek más-más hatóanyag, más-más erősségben szükséges. Ebből következik, hogy a házi patika összeállításában a háziorvosra és a gyógyszerészre kell támaszkodni. Tudni kell, hogy melyik gyógyszer kinek, milyen problémájára, milyen dózisokban (mennyi tabletta, napi hány alkalommal stb.) alkalmazható.
A házi patika nem olyan „egységcsomag”, amit a szomszédtól el lehet kérni, és aztán visszaadni neki, ha már nincs rá szükség. Személyre szabott – azaz életkorra, egészségi állapotra, egyéb szedett gyógyszerekre stb. is tekintettel lévő gyógyszercsomagra mindenkinek szüksége van.
Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a HUN-REN SZBK kutatói
2025. február 08.
Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, arra a következtetésre jutottak, hogy gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A kutatások szerint, melyek eredményeiről a Science Translational Medicine és a Nature Microbiology tudományos folyóiratokban számoltak be, a legveszélyesebb kórházi fertőzéseket okozó baktériumok képesek ellenállóvá válni olyan új antibiotikumok ellen, amik még nem kerültek piacra. Emiatt ezek a fontos gyógyszerek azelőtt elveszíthetik a hatékonyságukat, hogy széles körű használatuk megkezdődne.
Pál Csaba, akadémikus, a kutatások vezetője kifejtette, az új antibiotikumokat a fejlesztők gyakran úgy hirdetik, hogy nem alakul ki ellenük rezisztencia. Azonban ezt az állítást a rezisztencia-mentességről ritkán támasztják alá meggyőző adatok.
A szakember felhívta arra a figyelmet, hogy az antibiotikum-fejlesztés általában arra irányul, hogy az adott szer minél több baktériumra hasson, azaz minél szélesebb legyen a spektruma. Való igaz, hogy sok új antibiotikum hatékonyabb ebből a szempontból az elődeinél, de ez egyáltalán nem garancia arra, hogy sokáig hatásos is marad a klinikumban.
A két tanulmány összesen 18 új antibiotikummal kapcsolatos vizsgálatot mutat be. Az eredmények szerint szinte minden tesztelt antibiotikum ellen gyorsan kialakult a rezisztencia, megcáfolva a korábbi ígéreteket. Ráadásul a rezisztenciáért felelős mechanizmusok jelentős része már kimutatható klinikai izolátumokban, még mielőtt ezen baktériumok találkoztak volna az új szerekkel. Ennek két valószínű oka lehet: az egyik a meglévő antibiotikumok túlzott használata, a másik pedig az a tény, hogy az új antibiotikumok gyakran nem is annyira „újak”, mivel az elődeikhez hasonló elven működnek. Ez komoly veszélyforrást jelent, mivel így a legújabb antibiotikum jelöltek is hatástalanná válhatnak röviddel azután, hogy forgalomba kerülnek.
A kutatók szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben. A felelős cégeknek a fejlesztési folyamat kezdetétől be kellene építeni a lehetséges rezisztencia mechanizmusok átfogó vizsgálatát. Ezáltal csökkenhet a rezisztencia kialakulásának kockázata. Ez nem csak tudományos, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Jelenleg ugyanis az antibiotikum-fejlesztések nagy része veszteséges, részben pont a rezisztencia korai felbukkanása miatt.
Az antibiotikum helyes alkalmazása
2025. január 11.
A penicillin felfedezője, Alexander Fleming már a saját korában (XX. század közepe) figyelmeztetett az indokolatlan és nagy mennyiségű antibiotikum-használat veszélyeire. És igaza lett.
A XX. század első felében felfedezett penicillint, mint az első antibiotikumot, az emberiség megmentőjének tartották. Olyan, baktériumok által okozott fertőzéseket – legyen az tüdőgyulladás, vagy a háborúban szerzett sebek elfertőződése – lehetett meggyógyítani az alkalmazásával, amelyek addig sokszor halálos kimenetelűek voltak.
Napjainkban újra olyan betegségek kezdenek teret hódítani, amelyekről már azt hittük, hogy végleg legyőztük. Az antibiotikumok megjelenésével szinte párhuzamosan megjelentek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek. Ezeket nevezzük rezisztens baktériumoknak, melyek nem reagálnak az eddig már megszokott baktériumellenes gyógyszeres terápiára. Ennek következménye, hogy újabb antibiotikumokat kell kifejleszteni. Ez hosszú ideig tartó folyamat, és nem kevés pénzbe kerül. Így nem is tud lépést tartani a gyógyszerfejlesztés a baktériumok folyamatos változásával.
A problémát még növeli, hogy a baktériumok egyre gyorsabban lesznek ellenállók az antibiotikumokkal szemben, tehát nem lesz már hatásos az eddig alkalmazott gyógyszer.
A rezisztencia kialakulásának oka nemcsak a baktériumok gyors alkalmazkodóképessége, hanem a nem megfelelő antibiotikum-alkalmazás. Ezért mi, emberek is felelősek vagyunk, amikor a legkisebb betegségekre azonnal antibiotikumhoz nyúlunk. Így segítjük a kórokozókat, hogy minél gyorsabban rezisztenssé válhassanak az eddig hatásos antibiotikummal szemben.
Mit ne tegyünk, hogy ne alakuljanak ki rezisztens (ellenálló) baktériumtörzsek?
∙ Ne szedjünk indokolatlanul antibiotikumot (otthon maradt az előző kezelésből pár szem, pont elég lesz, ha beveszem, meggyógyulok). Az előző kezelésből esetlegesen megmaradt gyógyszert, mert az orvos előírása szerint nem volt szükség az egész dobozra, ne tegyük el későbbre, ne adjuk oda ismerősünknek, ha betegnek érzi magát. Forduljon orvoshoz! A megmaradt antibiotikumot pedig a gyógyszertárban kitett veszélyeshulladék-gyűjtőbe tegyük.
∙ Ne hagyjuk abba önhatalmúlag az antibiotikum szedését. Ha úgy érezzük, hogy már jobban vagyunk, de az orvos hosszabb ideig ajánlotta az antibiotikum szedését, szedjük be pontosan, az előírás szerint!
∙ Ne szedjük másképp, csak az előírt dozírozásban. Az antibiotikumnak a szükségesnél kisebb mennyiségben történő szedése segíti a rezisztencia kialakulását. Túlzott használata pedig már rövid ideig tartó alkalmazáskor is károsítja a szervezetünket, mert megváltoztatja a bélflóra egyensúlyát. Gombák szaporodhatnak el a bélrendszerben, melynek következménye hasmenés, és a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázata. Ha mégis antibiotikumot kell szednünk, biztosítsuk a bélflóránk védelmét probiotikummal. Sok nőnek az antibiotikum szedésekor hüvelyi gombásodása is lehet. Aki erre hajlamos, védje hüvelyflóráját is megfelelő probiotikumot tartalmazó kúppal, kapszulával. Létezik szájon át bevehető, hüvelyflórát védő kapszula is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...84