Információk, érdekességek

Így hat a hangulatodra egy lakásban elhelyezett akvárium

2021. december 07.

Az utóbbi időben nemcsak a szabadidő és a családi élet színtere volt lakásunk, hanem a tanulásé és a munkáé is. Sokkal több időt töltöttünk el otthon, ezért teljesen átalakult az otthoni terekhez való viszonyunk is. Emiatt érdemes apró változtatásokat bevetni, hogy a kötelezettségek elvégzése után a kikapcsolódás tökéletes színterévé is váljon a lakás, ezzel segítve lelki egészségünk megőrzését.  

A mindennapok kiegyensúlyozottságáért új, inspiráló és relaxáló otthoni dekorációval is tehetünk. Nézzük, hogy ebben miként segíthet egy akvárium telepítése!

A napi feszültségek és a stressz feloldásához jó megoldás egy akvárium elhelyezése a lakásban, hiszen az élő víz látványa regeneráló hatással van az emberi idegrendszerre. A néma háziállatok különös tánca és színei, a növények hullámzása, a kék szín mind-mind támogatják lelkünk gyógyulását, hiszen csendet és békét sugallnak.

Hazai és külföldi kutatások is alátámasztották már, hogy egy otthoni akvárium segít a félelmek és a szorongás leküzdésében, illetve a depresszió kezelésében. Amikor az akváriumot nézzük, olyan mintha mi magunk is a vízben búvárkodnánk, mivel közvetlenül előttünk elevenedik meg egy apró vízivilág. Ha igazán nyitottak vagyunk rá, akár meditatív állapotba is kerülhetünk.

Érdekesség: több egészségügyi intézményben, gyógyszertárban, várótermekben és a pszichológusnál fedezhetünk fel akváriumot, aminek nem titkolt célja a nyugtató, stresszoldó közeg kialakítása.

Szőrös kiskedvencek helyett sokan az akváriumra és a halakra szavaznak, hiszen nem igényelnek olyan intenzív gondozást, mint amilyet egy kutya- vagy macskatartónak kell elvégeznie a hétköznapokban. Az időközönkénti takarításon kívül a napi eledel beszórása az akváriumba csak a feladatunk, amit egy perc alatt könnyedén megtehetünk.

Terhelés közben derülnek ki az ízületek elváltozásai

2021. december 02.

Profi sportolókkal, balett-táncosokkal tesztelték majdnem két éven keresztül azt az új, magyar módszert, amellyel a jövőben sokkal pontosabban lehet kiszűrni a mozgásból adódó mozgásszervi panaszokat. Az eredetileg számítógépes játékokhoz készített, mesterséges intelligencián alapuló program továbbfejlesztett változatához egy 3D-s kamera is tartozik. Ezek segítségével végre mozgás közben is meg lehet állapítani, ha valaki rossz mozgástartományban terheli az ízületeit.

Mozgásanalízis eddig is létezett, elsősorban futók körében ellenőrizék, hogy sportaktivitás közben hogyan terhelik a lábukat. Emellett több mozgáslabor is van hazánkban, ezek azonban jellemzően kutatólaborokban működnek, mert olyan bonyolult eszközparkok szükségesek a diagnosztikához, amely egy átlag rendelőnek nem áll rendelkezésére. A legtöbb esetben azonban a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen lenne, hogy a szakorvos ne fekvő, vagy ülő helyzetben vizsgálja meg a pácienst, hanem mozgás közben kapjon arról információkat, milyen mozgásmintázat alapján terheli az ízületeit. 

„Ha tartósan fájdalmat érez egy páciens, és felkeres egy szakorvost, elsődlegesen azt kell kideríteni, hogy mi a kiváltó ok. Nagyon sok esetben olyan fiatalkori, hibás mozgásból, instabilitásból adódó fájdalmakat találunk, amelyeket ideig, óráig ugyan lehet kezelni, sokkal fontosabb lenne azonban a kiváltó okot felismerni és azt kezelni. Többnyire a mozgásszervi panaszokat rossz mozgásmintázat okozza, vagyis helytelenül, esetleg egyoldalúan terhelt ízületek, eltérő erősségű izomzat állhat a háttérben” – mondta Prof. Dr. Lacza Zsombor PhD, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.

A pontos diagnózis felállításához szükséges látni, hogy miként viselkedik mozgás közben a lábfej, a boka, a térd, erősebb-e például az izomzat egyik, vagy másik végtagban, mert ezek mind befolyásolhatják a vágtagok helyes működését. A nem megfelelő terhelés nyújtott és hajlított helyzetben, miközben ül, vagy áll a páciens, nem derül ki. A Prof. Dr. Lacza Zsombor és munkacsoportja által kidolgozott módszer lényege, hogy egy speciális, eredetileg számítógépes játékhoz készített szoftver továbbfejlesztett változatával – amely mesterséges intelligencián alapul – és egy 3D-s kamerával a páciensnek guggolás, térdelés vagy járás közben ellenőrzik, hogy tengelyben marad, vagy kitér valamelyik ízülete. A boka, a csípő és a térd instabilitásából is lehet következtetni a rossz mozgástartományra. Ront a helyzeten, ha a páciens túlsúlyos, mert ebben az esetben még inkább rosszul terheli a végtagját. 

„A legnagyobb megterhelés a térdet éri, így a fájdalom nemcsak mozgáskieséssel, beszűküléssel járhat, hanem sok esetben a porc felpuhul, a meniszkusz bereped, a keresztszalag pedig elszakad. Ha például az egyik végtagban az izom erősebb, akkor abba az irányba jobban elmozdul az egész test, ez pedig előbb vagy utóbb az ellenoldalon mozgás-beszűkülést okozhat” – tette hozzá Dr. Ambrus Míra sporttudományi kutató.

Minden negyedik ember pszichés gondokkal küzd

2021. november 27.

Nemzetközi és magyar kutatások is ugyanazokra a megállapításokra jutottak: a több mint egy éve tartó világjárvány nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is megviseli, függetlenül attól, hogy megfertőződtünk-e a koronavírussal. Idehaza átlagosan 2-5 kilóval nőtt a testsúly, miközben a mozgásszegény életmód miatt egyre többen küzdenek mozgásszervi panaszokkal. A magány és a bizonytalanság érzésével pedig majdnem minden második ember szembesült a járvány kezdete óta.

Lassan majdnem másfél éve életünk mindennapi része a koronavírus, amely gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat, a szokásainkat, a jövőről alkotott elképzeléseinket. Bár a vakcinák megoldást jelenthetnek a járvány további terjedésére, csak lassan éri el a világ az immunitást. A korlátozások a világ legtöbb országában súlyos fizikai és mentális problémákat okoztak a lakosság körében.

Az Egyesült Államokban tíz felnőttből négy szorongásról, vagy depresszióról számolt be, a megkérdezettek 36%-a szenved alvási, 32% evési zavaroktól, az alkoholfogyasztás mértéke pedig 12%-kal nőtt. A megkérdezett 18-24 év közötti amerikaiak 26%-ának fejében fordult meg az öngyilkosság gondolata. Az Egyesült Királyságban – ahol április 12-én kezdték meg a korlátozások enyhítését -, hasonló kutatási eredményekről számoltak be: több alkohol és nagyobb mennyiségű egészségtelen étel fogyott otthon, a lakosság rosszabbul aludt és kevesebbet mozgott. Olaszországban hasonló eredménnyel zárult egy tavalyi kutatás.

Magyarország sem marad el a nemzetközi átlagtól. A Budapesti és Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelők közös, nem reprezentatív kutatásából kiderül, a megkérdezettek majdnem felének, 44 %-ának változtak a táplálkozási szokásai, 46%-uk többet főzött az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor több mint 38 %-uk többet is nassolt. Minden tizedik személy több alkoholt fogyasztott. A testsúlynövekedéssel a magyaroknak is meggyűlt a baja: minden harmadik személynek nőtt a súlya, a legtöbben 2-5 kg (25%), míg a megkérdezettek 13%-a 6-9 kg pluszsúlyról számolt be.

A korlátozások miatt idehaza is csökkent a mozgási hajlandóság, sokan lemondtak a sport örömeiről otthonaik fogságában: a megkérdezettek 63%-a kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta és 43%-uk több időt töltött semmittevéssel. Nem véletlen, hogy a fentiek miatt nőtt a mentális- és mozgásszervi panaszok száma: 82% egy éve rosszabbul alszik, 45% érezte magányosnak magát, de csak kevesen kértek bárkitől segítséget (11,6%). A megkérdezettek 65%-a tervezi, hogy a korlátozások feloldásával változtat az életén: több mozgás, utazás, családi- és baráti látogatások, kulturális programok, elhalasztott orvosi vizsgálatok, vagy műtétek szerepelnek a magyarok kívánságlistáján.

„Magyarországon, a járványtól függetlenül kicsi a hajlandóság a mozgásra, a Covid-19 ezen pedig tovább rontott. Az otthoni tanulás és munka még azt a lehetőséget is elvette, hogy legalább annyit mozogjanak az emberek, ameddig elmennek az iskolába, vagy a munkahelyre. Az ingerszegény környezet pedig kedélyállapot romlásához és mozgásszegény életmódhoz vezet. Ez azonban egyáltalán nincs jó hatással az ízületekre, amelyeknek szükségük van a rendszeres átmozgatásra.

Fontos a kiegyensúlyozott párkapcsolat

2021. november 05.

Azoknak a pároknak, aki kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek és boldogok, kevésbé vannak egészségügyi panaszaik, illetve hosszabb életűek is. A rossz kapcsolatok vagy társadalmi kötelékek hiánya összefügg a depresszióval, a kognitív hanyatlással és a korai halálozási kockázatot is növeli.

Érintésre fájdalomcsillapítás

Közismert tény, hogy az emberek tudat alatt szinkronizálják párjuk lépéseit, vagy átveszik testtartásukat, beszélgetési stílusukat. A coloradoi, Boulder és a haifai egyetem kutatói tanulmányozták, amikor a heteroszexuális szerelmesek női tagjának fájdalma van, és a férfi megérinti, akkor mindkét fél szívverése és légzése szinkronizálódik, és a fájdalom csökken vagy teljes mértékben megszűnik.
Ez az eredmény is bizonyítja, hogy a létezik az interperszonális szinkronizáció, az emberek minél több időt töltenek együtt, annál nagyobb mértékben tükröződnek fiziológiailag . „Minél empatikusabb a partner, annál erősebb az analgetikus (érzéstelenítő, fájdalomcsillapító) hatás egymás érintésekor – magyarázza Pavel Goldstein professzor, a Colorado Egyetem fájdalomkutató részlegének vezetője.

Szenvedély betegségek

Az Egyesült Királyság Univesity College London (UCL) kutatói kiderítették, hogy ha valaki le akar mondani rossz szokásairól, káros szenvedélyeiről, akkor ebben a partnere nagy segítségére lehet főképp, ha ő maga is hasonló problémákkal küzd.

A dohányzó nők körében végzett vizsgálatok is meglepő eredményeket hoztak. Aki a partnerével együtt kezdte el a cigarettáról való leszokást, azoknak az 50%-ának sikerült, de akinek a partnere nem dohányzó volt, azoknak csupán 17%-a tette le a cigit. Viszont, ha egy olyan partner mellett kezdte el a leszokást, aki tovább dohányzott, tehát nem támogatta, azoknak csupán 8%-ánál volt eredmény.

“A krónikus betegségek és halálozás legfőbb okai a világon az egészségtelen életmód” – mondja Jane Wardle, a Cancer Research UK Health Behavior Research Center igazgatója, az UCL kutatója. “A legnagyobb kockázatot a dohányzás, a túlsúly, a fizikai inaktivitás, a rossz étrend és az alkoholfogyasztás jelenti. A rossz szokások megszüntetése csökkentheti a betegség kockázatát, beleértve a rákot is.”

Fitten és energikusan

Oda kell figyelni a fittségre is, mert a test edzettsége javíthatja a párok egymáshoz való alkalmazkodását. Ezzel kapcsolatban a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health iskola végzett házaspárokon kutatásokat. Felmérte a párok fizikai aktivitását, majd 6 év elteltével megismételte a vizsgálatokat. Az első tesztnél, ha a feleség megfelelt a fizikai aktivitással kapcsolatos iránymutatásoknak, a férj 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel érte el ugyanazt az aktivitási szintet, mint akiknek a felesége kevésbé volt aktív. Ezzel szemben, ha a férj aktivitása magasabb volt, a feleségek csupán 40 százaléka érte el az aktivitást.
„Ha fizikai alkalmasságról beszélünk, akkor a legjobb inspirációt attól kapjuk, aki a reggelizőasztalnál ül velünk – mondja Laura Cobb, a kutatás egyik orvosa. „Amerikában az emberek keveset mozognak, ezért is fontos, hogy társuktól fizikai aktivitás impulzust kapjanak, így ők is egészségesebbek lesznek.”

Mikrobiális csere

A kanadai Waterloo-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy a partnerrel közös fürdőszobába összkeverednek a baktériumok és a mikrobióták, amelyet az együtt élő párok bőrén teszteltek. A számítógépes algoritmusos vizsgálat során 86 százalékos egyezést tapasztaltak a bőrfelületeken. „Érthető – mondja Josh Neufeld, a biológiai tanszék tudományos karának professzora – hiszen a zuhanyozóban mezítláb, ugyanazon a felületen érintkeztek, illetve a közös otthonban is folyamatosan mikrobiális csere történik„

Fóbiáink, újfajta félelmeink (1. rész)

2021. november 01.

Bizonyos fóbiák megmosolyogtatnak, de mindegyik fájdalmas az érintettek számára. A világjárvány kezdete óta pedig újfajta, gyakran eltúlzott félelmeink is megjelentek. Hogyan magyarázzuk a fóbiákat, az erős szorongásos állapotokat, és milyen megoldások lehetségesek? Tudjunk meg többet róluk.

A Covid-19 világjárvány nyomán olyan új fóbiák jelentek meg, mint pl. a nozofóbia (betegségtől kóros rettegés) vagy haptofóbia (más emberek megérintésétől, a fizikai kapcsolattól való félelem). Egyre többet beszélünk a “kabin szindrómáról” is, amely a bezártság után az otthon elhagyása, a szabadon mozgás nehézségeit jelenti. Az átélt válság számos stressztényezőt hozott. magával.

Ilyen pl. korlátozott hozzáférés védőeszközökhöz a járvány kezdetén (maszkok, gumikesztyűk, kézfertőtlenítők stb.), a minket és a hozzátartozóinkat érintő fertőzéstől való félelem, az elszigeteltség érzése, a sokszor homályos vagy akár ellentmondásos információáradat, vagy a gazdasági szintű következményektől való rettegés.

Amellett a korlátozó intézkedések hosszú és bizonytalan időtartama miatt új életmódbeli egyensúly jött létre. Alkalmazkodnunk kellett ehhez a valósághoz, amelyben semmi sem működött úgy, mint korábban, és ahol távolságot kellett tartanunk egymástól. Ráadásul hosszú ideig, több mint egy évig tartott az erős korlátozottság társadalmi interakcióinkban, és a válságnak még nincs vége…

Ezen további stresszfaktorok arra kényszerítettek minket, hogy szellemi erőforrásainkból merítsünk, és sokunkban szorongást váltottak ki, vagy traumát okoztak.  Azt is éreztük, hogy a társadalmi távolságtartás nehézkessé tette a közvetlen kapcsolattartást másokkal. Ugyanakkor az a tény, hogy képernyőkön kommunikálunk, és maszkot viselünk, megvédett a másik tekintetétől, ami megnyugtató lehet azokban az emberekben, akik szociális fóbiában szenvednek, de hajlamosak megerősíteni az elkerülés dinamikáját.

Különböző típusú fóbiák

Bizonyos fóbiák minden bizonnyal az evolúciós folyamatok eredményeképpen alakultak ki. Ezek adaptív (alkalmazkodó) jelleggel rendelkeznek, és ilyen lehet az egyes állatoktól való fóbiás félelem is. Más (specifikus) fóbiák pedig gyakran egy traumatikus lenyomat kifejeződései. Pl. egy szokványos hely fóbiája még akkor is kialakulhat, ha az nem jelent veszélyt, miután valami rossz történt az adott személlyel ezen a helyen.

De gyakorlatilag bármi lehet a fóbia tárgya: vihar, magasság, rovarok, injekció, vér, alagút, lift … Az agorafóbia viszont megfelel az olyan helytől való félelmünknek, ahonnan nehéz lenne elmenekülni (tömegközlekedési eszközök, bevásárlóközpontok, sorok zárt helyen stb.), és nem specifikus, mivel nem egyetlen helyzetre jellemző. A szociális fóbia, amelyet fokozott félelem jellemez mások rossz véleményétől (túl az egyszerű félénkségen) közösségben, vagy nyilvános szerepléskor, meglehetősen gyakori szorongásos zavar, és nagyon sok beilleszkedési problémát okozhat.

De vajon úgy véljük-e, hogy minden félelem fóbia lenne? Nem így van – pontosítanak a pszichiáterek –, mert az egyik meghatározó elem a fóbia esetében, hogy a félelemnek ésszerűtlennek és aránytalannak kell lennie a helyzet (tárgy, jelenség) valós veszélyéhez képest. A félelem egyébként olyan erős is lehet, hogy valódi pánikrohamot okozhat, és az érintettnek az a benyomása is támadhat, hogy meg fog halni…

Kik a veszélyeztetett személyek?

Vannak olyan emberek, akik a fóbia nagyobb kockázatának vannak kitéve életük során (gyakran olyan időszakban, amikor sebezhetőbbek)? A szorongások, a gyermekkori érzelmi környezet, az oktatás, az egyén múltja, a traumatikus események mind-mind szerepet játszanak, amikor a kockázat nő. Az a tény például, hogy valaki visszahúzódó családban nőtt fel, és nem ösztönözték az érvényesülésre, valamint a közvetlen környezetében a mások ítélete túlzott helyet foglalt el, szociális fóbiát válthat ki.  Ami pedig a specifikus fóbiákat és az agorafóbiát illeti, a tapasztalatok szerint a nők gyakrabban érintettek.