Információk, érdekességek
Férfiak iskolája – 6. lecke: Porszívózás, mosogatás vagy boldogság?
2016. augusztus 28.
Beszélgessünk egy kicsit a kölcsönösség elvéről és az elfogadásról… Ez az a két kardinális kérdés, ami alapját képezheti egy-két szituációban annak, hogy képesek legyünk megértetni magunkat a másikkal és mi magunk is megérteni a másikat.
Kölcsönösség elve, avagy ki miben tudós
Ha adott a kapcsolat vagy a házasság, akkor a kölcsönös megértés, kölcsönös szívességbank alapvetően magától is működhetne. Azonban még egy kapcsolat elején nehéz behatárolni, hogy mi az, amit megtegyünk a másikért, mi az, ami még a normális értékek között mozog. Itt nem feltétlenül a csillagok lehozása az égről a szempont, hiszen bár a szerelem bármire képes, azonban úgy érdemes az elején „bevezetni”, ahogy azt később is meg tudjuk tenni, hiszen az elvárások majd ahhoz fognak igazodni később.
Mikor elmúlik a szerelem és a hétköznapok szürkesége benyit az ajtón, sokszor mindkét fél beleesik abba a hibába, hogy a rózsaszínű időszakban megszokott kényeztetést várja folyamatosan a másiktól. Sajnos erre nem mindig van lehetőség. Azonban a kölcsönösség a mindennapokban is remekül működhet, hiszen az adok-kapok nem csak a bokszban egyenlíti ki magát, hanem az élet más területein is.
Ki ebben, ki abban működik remekül. Ki ebben, ki abban tud sokat adni a másiknak. Kár olyat elvárni bárkitől is, amire alapból nem képes és ezt talán szívünk mélyén mi is tudjuk. Ha a nő bizonyos férfi szerepekben jobb és abban tud kiemelkedően segíteni, akkor kár erőltetni, hogy porszívózzon, főzzön, ha esetleg a fűnyírással, kertészkedéssel kiváltja ezt a munkát és párjának megkönnyíti az otthoni teendőt. De igaz ez a másik oldalra vonatkozóan is. Mi értelme egy igen jól főző férfit, aki még imád is főzni, rábírni arra, hogy hagyja ott a konyhát és inkább szerelje meg az autót, hiszen az a pasiknak való?
Férfiak iskolája – 5. lecke: Személyes találkozások fontossága
2016. augusztus 28.
Sok nő úgy véli, hogy az erős kiállású férfiak azok, akik igazán meg tudják óvni őket és talán az ősi ösztöntől vezérelve ez érthető is. Azonban egy idő után nem elég a fizikai biztonság érzése, az érzelmi biztonság is meghatározó lesz….
Ha ma egy férfival szembe állva egy nőnek fel kell sorolnia azokat a tulajdonságokat, amik meghatározóak lehetnek egy párválasztásnál, akkor valószínűleg az alábbiakat feltétlenül kiemelnék:
- kiáll értékei mellett (megvédi a gyengébbeket)
- az alfahím látszata manapság már nem mindig hiteles
- a büszkeség a gerinc tudata
- szívvel- lélekkel megéli az életét, mind racionális, mind érzelmi szempontból
Hirtelen evidenciáknak tűnhet, de valójában nehezen megfogható mindez. Hiszen mikor jön el a mai lusta, de ugyanakkor felgyorsult világban az, amikor fizikailag szembe tudunk állni egy választottunkkal?
Férfiak iskolája – 4. lecke: Lélek versus észérvek világa
2016. augusztus 27.
Az érzelmi intelligenciát fejleszteni kell! Nem elég a racionális tudás fejlettsége, ha az érzelmi intelligencia alulfejlett. A férfiak valóban kevésbé érzékenyek? Miért nem szeretnek „lelkizni”? Mi nők meg miért szeretünk annyira?
Az intelligenciáról sokat hallottunk már és közismert annak fontossága, hogy mekkora az IQ-ja valakinek. Az EQ-ról is egyre többet hallunk, de talán nem tartjuk ezt annyira fontosnak, hiszen az okosság nem ezen múlik, nem igaz?
Sok tudományos értekezés keresett már összefüggést az érzelmi és az értelmi intelligencia között. A tudomány is, – mely ezzel kapcsolatban személy szerint úgy vélem egyenlőre csupán tapogatózik, – várja az érzelmi tapasztalatok összegyűjtését, hiszen a tapasztalatokon alapuló tudás megszerzése talán a leghitelesebb módja annak, hogy valamiről észérveket tudjunk felállítani.
Férfiak iskolája – 3. lecke: “Keressél sokat, de a családra is legyen időd!”
2016. augusztus 27.
Vajon a sikeres, sok pénzzel rendelkező férfiak jelentős részének miért labilis az érzelmi élete? A nőknél ez miért nem számottevő?
Szándékosan két provokatív kérdéssel kezdünk. Keressük a válaszokat a témában. Kérdésfeltevéseinkkel leginkább iránymutatás a célunk, és nem az ítélkezés.
Örök probléma a munka és a család összeegyeztetése. Hányszor hallhatjuk a családfenntartóktól: „értsd meg, hogy dolgozom, nincs időm…” vagy „Tiéd a gyerek, enyém a pénzkeresés”, de a „most pénzt keressek, vagy a családommal törődjek?” is előfordul. Nagy dilemma, ezzel egyet érthetünk mindnyájan. Azonban az egyensúly megteremtése alapkitételnek kellene lennie, ha szeretnénk, hogy a családunkban működjenek a mindennapok és gyermekeinknek szeretettel teli példát tudjunk adni.
Kettősség: munka vagy család?
Napjainkban rettentő nagy súly nehezedik a férfiakra, családfenntartókra, hiszen a munka és a pénz előteremtése a családi költségek fedezésére akkora szerepet kapott a mai társadalomban, hogy néha hajlamosak vagyunk a fontos dolgokról elfeledkezni. Fontos a család, fontos a feleség, aki az otthon melegét megteremti és nem utolsó sorban fontos a gyermek, aki a szülői mintákat viszi majd tovább a saját életébe. Fontos ez a háttér, hiszen e nélkül nem tudunk kiegyensúlyozottak lenni és a munkában helytállni.
Naponta versenyszituációkkal kell megbirkózni. A teljesítményarányos bérezés azt hozza ki a munkavállalókból, hogy több időt töltsenek munkával, mint a családjukkal. Hogyan lehet hát megtartani az egyensúlyt? Hogyan lehet egy férfi szerető apa és férj, illetve kiváló munkaerő is egyszerre? Hol a határ a pénzkeresés és az értékeket képviselő család megteremtése között? Férfi oldalról nézve egyre több feszültséget szülnek ezek a mindennapi stresszhelyzetek, mert a munkahelyen a főnök, otthon meg a család kéri számon a kettős helyzetbe belefeszülő férfit. Azonban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a nők is hasonló cipőben járnak. Azonban az elvárások valahogyan úgy alakultak ki irányukban, hogy több felé figyelve, több oldalra orientálódva képesek legyenek ezzel megbirkózni. Nem összehasonlítva a két nemet, de érdemes néhány pozitív dolgot kiemelni a nők helyzetéből. Lehetséges, hogy abból a férfiak is tanulhatnak, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak ezzel a disszonáns helyzettel megbirkózni.
Férfiak iskolája – 2. lecke
2016. augusztus 26.
A férfi és női szerepek felcserélhetők?
Egy kiegyensúlyozott kapcsolatnál törvényszerű, hogy két ember a másik összes szerepében kölcsönösen fel tudjon nézni egymásra. Kellenek a női és férfi szerepek? Vagy vállalhatunk férfiként női, illetve nőként férfi feladatokat egy kapcsolatban?
Előző cikkünk, „iránymutatásunk” megmozgatott sok férfi társunkat és hölgyeket is, ami nagy örömmel töltött el, hiszen ezek szerint mégis van vélemény és odafigyelés a témában.
Egyik kedves ismerősöm, aki olvasta a cikket, azt a visszajelzést adta, hogy nehéz és talán nem is célszerűáltalános tanácsokat adni ebben a témában, hiszen mindenki más és más, illetve a férfiak nem is nagyon szeretik a „szájba rágós” tanácsokat. Azt hiszem megfogadhatjuk ezt a jó tanácsot és a második leckében vagy iránymutatásban legyenek kicsit konkrétabbak a meglátások, amik nem is annyira tanácsok, mint inkább női megközelítésből a férfiak hozzáállását próbálja meg női oldalról vizsgálni. Talán ez is segíthet megérteni bennünket nőket és azt, hogy bizonyos dolgokra miért csattanunk fel, pedig talán önök férfiak ezeket a mondatokat csak együttérzésnek szánták.
Ki hordja a nadrágot?
Egyáltalán fontos ez kedves Urak és Hölgyek? Kinek igazán fontos az, hogy ő legyen a főnök? Ehhez férfinak vagy nőnek kell lenni? Egyáltalán nemfüggő ez?
Nem egyszerű kérdés, hiszen a régi időkben az számított főnöknek, aki a családot eltartotta és minden más háttérbe szorult. Manapság a nők is dolgoznak, sőt több fronton is helyt kell állniuk.
Ám valószínűleg közelebb jutunk a valósághoz, ha elfelejtjük az ehhez hasonló emancipált nézőpontot és inkább a tényeket vesszük számba.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...111112113...241