Információk, érdekességek
Szójaallergia – tesztekkel nem mindig lehet kimutatni
2024. október 11.
Aki valamilyen oknál fogva nem fogyaszt tejfehérjét, tejcukrot tartalmazó ételeket, gyakran helyettesíti szójából készült termékkel a joghurtot, tejet. Azonban a szója is okozhat allergiás tüneteket, de ezt nem minden esetben egyszerű vizsgálattal kimutatni. A hagyományos allergiateszt negatív eredményt adhat, miközben a panaszokat mégis a szója okozza. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogyan lehetséges ez.
A táplálékallergia kivizsgálása
Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az IgE, melynek szintje – táplálékallergiások egy jó részénél – megemelkedik az adott élelmiszerre jelentkező allergiás reakció során. Az IgE szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken. Ezért alkalmas az allergia diagnosztizálására. A táplálékallergia vizsgálata során ezért a betegtől levett vérmintából az IgE mértékét vizsgálják.
Eltérő tulajdonságú komponensek
Az allergiás tüneteket okozó anyagok, az allergének – mint a szójafehérje is – rendszerint nem egyetlen molekulát takarnak, hanem több fehérje molekula összessége. Ezek a komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Előfordulhat, hogy a hagyományos vérvizsgálat során az össz szója IgE nem emelkedett, azonban multiplex allergiateszttel vizsgálva a szója három allergén összetevője közül az egyik – Gly m 4 – mégis emelkedett lehet, ami már elegendő ahhoz, hogy a szója fogyasztása tüneteket okozzon.
Milyen tünetek kapcsán gondoljon allergiára?
Allergiát jelezhet, ha a szóját tartalmazó ételek fogyasztását követően viszketés jelentkezik a szájüregben, ajakduzzanat, kiütések, hányás lép fel. Súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat szójaallergia következtében.
Kire veszélyes a darázscsípés?
2024. október 10.
A legtöbb ember számára egyáltalán nem jelent veszélyt egy darázs csípése. A fullánkja által a bőrünkbe fecskendezett méreg mennyisége olyan kicsi, hogy nem vált ki általános reakciót a szervezetünkben – ez legfeljebb több tucat csípés esetén következhet be. Más azonban a helyzet, ha valaki allergiás a rovarméregre: ilyenkor fennáll az anafilaxiás sokk veszélye.
Az érintett személynél egy korábbi csípés következtében túlérzékenységi állapot alakult ki, mivel a szervezete ellenanyagot termelt a méreggel szemben. Az újabb csípésnél olyan anyagok szabadulnak fel a szervezetében, melyek kisebb-nagyobb reakciót váltanak ki.
A csípés helye vörös lesz, megduzzad és kínzóan viszketni kezd. Légszomj és heves szívverés, hányinger, hányás, illetve hirtelen vérnyomáscsökkenés következhet be. Ilyen esetben azonnal orvost kell hívni. Azoknak, akik ilyen típusú allergiában szenvednek, fokozottan figyelniük kell a védekezésre, illetve a megelőzésre.
Az allergiás beteg tovább csökkentheti a kockázatokat, ha betartja a következő elővigyázatossági szabályokat:
– Ne tartózkodjon olyan helyen, ahol sok a virágzó növény vagy a túlérett gyümölcs.
– Ne csapja agyon a rovarokat.
– Ne használjon hajfixálót, arcszeszt és más hasonló erőteljes illatú kozmetikumok.
– Vigyázzon a szabadtéri sportoknál: az izzadság vonzza a rovarokat.
– Ne járkáljon mezítláb: a méhek szeretik a fűben megbújó lóherét, a darazsak pedig gyakran a földbe építik a fészküket.
A köhögés is az allergia tünete?
2024. október 06.
Ne vegyük félvállról, ha a szénanáthás tünetek mellett köhögés is jelentkezik! Ez akár a légúti allergia mellett kialakult asztma miatt is lehet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.
A légúti allergia kevésbé okoz köhögést
A szénanátha jellegzetes tünete a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés. Előfordulhat viszkető érzés a torokban, amit a betegek a torok köszörülésével, esetleg enyhe köhécseléssel próbálnak enyhíteni, de a gyakori, akár rohamokban jelentkező köhögés a szénanáthára nem jellemző. Ilyen esetben más okot kell keresni a háttérben, ez pedig gyakran az asztma.
Allergiás asztma
Az asztma tünetei rosszabbodhatnak bizonyos kiváltó ingerek, ún. triggerek hatására. Allergiás asztma esetén ilyen trigger lehet a háziállatok szőre, a poratka, penészgomba vagy a pollen, vagyis annak a növénynek a virágpora, amire a beteg allergiás. Ha az allergén a légutakba jut, nemcsak a már ismert szénanáthás tünetek, hanem asztmás panaszai is jelentkezni fognak. Ilyen esetben tehát mindkét betegséget – az allergiát és az asztmát is – kezelni kell.
Nem csak a köhögés jelzi az asztmát
A felnőtt asztmás betegek 60-70 százalékánál mutatható ki allergia is, az allergiás asztma előfordulása tehát nem ritka. Ha valaki diagnosztizált allergiás, de az utóbbi időben egyre többször tapasztal szokatlan rosszulléteket – jellemzően köhögés, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés és nehézlégzés formájában -, akkor mindenképp vizsgáltassa ki magát – tanácsolja dr. Tárnok Ildikó. A tünetek kikérdezése mellett a tüdő fizikális vizsgálata és légzésfunkciós vizsgálat segít az asztma diagnózis megállapításában.
Hogyan válasszunk antihisztamint?
2024. október 03.
Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt szedünk. Választhatunk helyi, vagy általános hatású gyógyszert, bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.
Első- és második generációs készítmények
Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, – szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás – mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.
Hatóanyagok és hatásuk
Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság.
Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van. Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni.
Ez lehet a titka a földimogyoró-allergia elkerülésének?
2024. szeptember 27.
Érdemes minél hamarabb bevezetni a mogyorót a gyermek étrendjébe? Egy nemrégiben közzétett vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a korai hozzátáplálás során adott földimogyoró hosszú távon is segíthet megelőzni a földimogyoró-allergia kialakulását. Dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa összegezte a földimogyoró korai bevezetésének előnyeit.
A korai allergénfogyasztás előnyei
A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) által szponzorált és társfinanszírozott tanulmány eredményei meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a korai allergénfogyasztással hosszú távon megelőzhető a mogyoróallergia kialakulása. A klinikai vizsgálatba beválogatott, magas mogyoróallergia-kockázattal rendelkező 4 és 11 hónapos kor közötti gyermekek fele csecsemőkorától egészen ötéves koráig rendszeresen fogyasztott földimogyoró-termékeket (legalább heti 6 grammot), míg a másik fele ebben az időszakban kerülte az allergént.
A kutatók azt találták, hogy a földimogyorótartalmú ételek korai bevezetése 81 százalékkal csökkentette az allergia 5 éves korra történő kialakulását. A kutatás további érdekes adaléka, hogy ezt követően egy éven át valamennyi vizsgálati alany étrendjéből elhagyták a mogyorót. Az eredmények tanúbizonysága szerint azok a gyermekek, akik a korai hozzátáplálás során megismerkedtek a mogyoróval, 6 évesen is védettek maradtak a földimogyoró-allergiától. De vajon a földimogyoró korai fogyasztásával nyert védelem a későbbiekben megmarad? – erre a kérdésre is választ adott a vizsgálat.
Az eredmények szerint míg a földimogyorót kerülő csoportban a résztvevők 15,4 százaléka lett allergiás, addig a földimogyorót csecsemőkoruktól fogyasztó gyermekek mindössze 4,4 százaléka küzdött mogyoróallergiával kamaszkorára. Vagyis a rendszeres, korai földimogyoró-fogyasztás 71 százalékkal csökkentette a földimogyoró-allergia kockázatát serdülőkorban a másik csoporthoz képest. A korai földimogyoró-fogyasztás védő hatása pedig akkor is fennmaradt, ha a kisgyermekkor és korai serdülőkor során nem vagy eltérő mennyiségben fogyasztottak mogyorót az érintettek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...567...76