Információk, érdekességek

Mit tegyünk, ha a házi kedvenc allergiás tüneteket okoz?

2019. május 14.

A lakáson belüli allergiás tüneteket a penészgomba és a poratka mellett leggyakrabban a háziállatok szőre okozza. Milyen megoldás létezik, ha nem szeretnénk megválni kedvencünktől? Erről kérdeztük dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt,a Budai Allergiaközpont orvosát.

Milyen háziállatot válasszunk?

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (ACAAI) szerint az amerikai lakosság 10 százaléka allergiás valamilyen háziállatra, az asztmások körében ez a szám eléri a 20-30 százalékot. Ezzel együtt a háztartások 70 százalékában él négylábú kedvenc a családdal.

A szakmai szervezet ajánlása szerint, ha még csak fontolgatjuk, hogy házi kedvencet fogadunk a családba, akkor az alábbi szempontokat érdemes a választásnál szem előtt tartani:

– minden szőrös vagy tollas állat képes allergiát kiváltani – nem csak a szőre, hanem a nyálában, vizeletében található fehérjék is allergizálhatnak.

– a különböző  hirdetésekkel, reklámokkal szemben kijelenthetjük, hogy nincsenek hipoallergén állatfajták, hiszen a szőrös állatoknak nem csak a szőrük, de a levált hámsejtek egyes fehérje molekulái ill. a nyálban található bizonyos fehérje molekulák is allergizálhatnak. Azonos fajták egyes egyedei között is nagy különbségek lehetnek allergénképződés szintjeit tekintve.

– a macskák általában gyakrabban okoznak allergiát, mint a kutyák.

A coeliakiáról (lisztérzékenységről)

2019. május 12.

A coeliakia/lisztérzékenység egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség.

Ezen betegeknél a táplálkozással bevitt glutén kölcsön hatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. Ez a folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, ami felszívódási, illetve egyéb, emésztőrendszeren kívüli problémákat, zavarokat is okoz.

Milyen jellemző tünetekkel jár a lisztérzékenység?
• (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
• zsírfényű széklet
• étvágytalanság, akaratlan, kóros fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)

Milyen módon diagnosztizálható?
• Vérvizsgálattal – coeliakiaspecifikus ellenanyag-vizsgálat: a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációjának mérése.
• Vékonybél-biopszia: szájon keresztül a vékonybélbe vezetett endoszkópos vizsgálattal a nyálkahártyából szövetmintákat vesznek. A beteg egyénnél a nyálkahártya le – lapult, a bélbolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek vagy hiányoznak.

Milyen kezelési lehetőség létezik?
A coeliakia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diéta betartásával jól kezelhető. A garantáltan gluténmentes termékek csomagolásán szöveggel és áthúzott búzakalász piktogrammal jelölik a gluténmentességet.

Anafilaxia jelentkezhet ételallergiás gyermeknél

2019. április 21.

Egy falat is allergiás tüneteket okozhat

Ha gyermekünk diagnosztizált ételallergiás, akkor a továbbiakban kerülnie kell azoknak az élelmiszereknek a fogyasztását, amelyek a tüneteit okozzák. A diéta betartása nagy odafigyelést igényel a beteg és a környezete részéről is, hiszen számos készen kapható élelmiszer tartalmazza a leggyakoribb allergéneket – tejet, tojást, búzát, földimogyorót vagy szóját. Ha az allergiás gyermek véletlenül fogyaszt ezek valamelyikéből – az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül – allergiás tünetei jelentkeznek. Az, hogy milyen mennyiségű étel okoz panaszokat, az egyénenként változó. A tünetek lehetnek enyhébbek vagy súlyosak. Ez utóbbi esetében beszélünk anafilaxiáról.

Enyhe allergiás tünetek lehetnek:

– arc, ajak vagy szemduzzanat
– viszkető érzés az ajkakon, szájban
– csalánkiütés (akár testszerte), viszketéssel járó egyéb bőrkiütés
– hányinger, hasi fájdalom vagy rossz közérzet

Mit tegyünk, ha enyhe allergiás tünetek jelentkeznek?

Ilyen esetben maradjunk végig a gyermek mellett és figyeljük az állapotát. Ha nem változik, az allergiás tünetekre adhatunk szájon át antihisztamint.

A csecsemők védettek az ételallergiával szemben

2019. február 23.

Egészséges csecsemők bélbaktériumainak felhasználásával gátolták meg a tehéntej-allergia kialakulását egereknél amerikai és olasz kutatók.

A Chicagói Egyetem, az Illinois állambeli Argonne Nemzeti Laboratórium és a Nápolyi II. Frigyes Egyetem kutatói négy egészséges és négy tehéntej-allergiával küzdő csecsemő bélmikrobáit ültették át egerek csoportjaiba a gyerekek ürülékmintáit felhasználva.

A rágcsálókat egy teljesen steril, baktériummentes környezetben nevelték és ugyanazt a tápszert kapták, mint a vizsgálatba bevont csecsemők, hogy az azonos forrásból származó tápanyagok révén biztosítsák a baktériumok megfelelő megtelepedését.

Az eredmények szerint az allergiás gyerekektől származó bélbaktériumokat kapott egereknél anafilaxiás sokk – az allergiás reakció legsúlyosabb formája, amely akár életveszélyes is lehet – alakult ki, amikor először kaptak tehéntejet.

A kontrollcsoportnál, vagyis azoknál az egereknél, akiket szintén baktériummentes környezetben neveltek, de nem kaptak csecsemőktől származó bélbaktériumot, ugyancsak ilyen súlyos allergiás reakció jelentkezett.

A Nature Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint az egészséges csecsemők bélbaktériumaival kezelt egereknél azonban nem alakult ki allergiás reakció.

A kutatók tanulmányozták az egerek tápcsatornájában lévő mikrobák összetételét, valamint megnézték az egészséges és az allergiás egércsoportok génkifejeződésében megfigyelhető különbségeket. Ennek alapján sikerült kimutatniuk, hogy az Anaerostipes caccae nevű baktériumfaj bélben való jelenléte a jelek szerint védelmet nyújt az allergiás reakciókkal szemben.

A hisztamin érzékenység diagnózisa után

2019. február 19.

Ha orvosilag igazolt hisztaminózis áll fenn, a kezelőorvos javaslatára, az intolerancia súlyossági fokától függően hisztamin-szegény, illetve -mentes, úgynevezett mediátor mentes diétára van szükség. Az étrend meghatározása összetett feladat, hiszen az egyéni tolerancia döntő szerepet játszik a tiltott élelmiszerek fogyasztásában. Fülöp Lili, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy a dietetikai konzultáció több lépcsőben segít a megfelelő életmód kialakításában.

Milyen élelmiszereket nem szabad fogyasztani?

Természetesen vannak alapvető szabályok és olyan alapanyagok, amelyek a legtöbb esetben korlátozást igényelnek, ilyenek többek között az érlelt sajtok, a pácolt-, füstölt húskészítmények, a savanyított-, fermentált zöldségek, a nem friss pékáruk és húsok, a vörösbor vagy a csokoládé. Az, hogy például zöldségek közül a paradicsom, a hagymafélék és a spenót vagy a gyümölcsöknél az eper, citrusfélék vagy a banán kinél milyen mennyiségben okoz panaszokat egyénileg változhat.

Mit jelent az egyéni tolerancia?

A hisztamin intoleranciás betegek rendszerint megdöbbennek a tiltólistás ételek hosszú felsorolását látva. A hisztamin intoleranciás tüneteket a hisztamint lebontó diamino-oxidáz, DAO enzim csökkenése okozza. Azt azonban fontos tudni, hogy ez a csökkenés mindenkinél egyéni mértékű, ezért a diéta sem egységes, hanem személyre szabott, az egyéni tolerancia függvénye. Ez azt jelenti, hogy a listáról mindenkinek csak azokat az élelmiszereket kell mellőznie vagy csökkentenie a fogyasztását, ami nála tüneteket okoz.

Hogyan segít a dietetikus?

A diéta összetettsége miatt nem biztos, hogy a magas hisztamin-tartalmú élelmiszerek kizárásával azonnal megszüntethetőek a tünetek. A magas hisztamintartalmú élelmiszerek mellett vannak olyan alapanyagok is, amelyek a hisztamin lebontását gátolják, vagy éppen felszabadulását segítik. A dietetikus tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehet az egyes élelmiszerekkel szembeni érzékenységet felderíteni, segít a megváltozott élethelyzetet receptekkel, vásárlási és konyhatechnológiai praktikákkal enyhíteni és meghatározza a napi tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag szükségletet.